Tünetek
Először általában a törzsön jelentkezik egy nagyobb (2-10 cm) plakk, majd néhány nap vagy egy-két hét múlva számos kisebb (1-2 cm) rózsaszín folt. Az elsőnek megjelenő plakkot anyaplakknak vagy hírnök-foltnak is szokás nevezni. A kiütések általában nem viszketnek. Általános tünetek nem szoktak jelentkezni, bár egyes betegek beszámolnak a kiütések jelentkezések előtti napokban enyhe rossz közérzetről. Az ovális foltok hossztengelye gyakran fenyőfaszerű rajzolatot mutat a háton.
A tüneteket időnként gombás fertőzésnek vélik. Gyakorlott bőrgyógyásznak az esetek túlnyomó többségének felismerése nem jelent gondot. Időnként szükség lehet gombavizsgálatra a gombás fertőzéstől való biztos elkülönítés érdekében.
A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, terhesség esetén sem veszélyes a jelentkezése, sem az anyára, sem a magzatra nem jelent kockázatot.
Kiváltó ok
A pityriasis rosea oka nem ismert. A bőrgyógyászok régóta úgy gondolják, hogy valójában egy enyhe vírusfertőzésről van szó. Az utóbbi években őket látszanak igazolni a laboratóriumi leletek: egyre gyakrabban sikerül kimutatni a betegek bőréből a herpes-vírus hetes típusát (HH7 - humán herpesvírus 7-es típus)
Annak ellenére, hogy a vírusfertőzés lehetősége felmerült, gyakorlatban nem tekintik fertőző betegségnek, ugyanis együtt élő családtagokban is ritka, hogy egyszerre vagy egymás után forduljon elő. Ennek valószínűleg az az oka, hogy sokan gyerek- vagy fiatalkorban már átesnek a fertőzésen, és így védetté válnak. A lefolyás azonban olyan enyhe is lehet, hogy nem tulajdonítanak jelentőséget a megjelenő néhány kiütésnek.
Kezelés
Az esetek nagy részében nincs szükség különösebb kezelésre. A bőr kiszárítását érdemes elkerülni, mert ez elősegítheti a pityriasis rosea átmenetét ekcémába. Ez leginkább gombaellenes oldatok felesleges alkalmazása vagy a túlzott tisztálkodás miatt szokott előfordulni
Ha kialakulnak az ekcémaszerű, viszkető tünetek, akkor szükség lehet gyulladáscsökkentő krémek vagy tabletta szedésére, de erre ritkán kerül sor.