A Koebner-jelenség vagy izomorf reakció azt jelenti, hogy valamely bőrbetegség valamilyen sérülés mentén jelentkezik (az egyébként tünetmentes bőrön). A sérülés lehet egészen minimális is, mint például vakarásnyom. A jelenségek szövettani vizsgálattal is megegyeznek az alapbetegség tüneteivel.

Leggyakrabban a pikkelysömör esetében szokás emlegetni, de több más bőrbetegségre jellemző, mint például: lichen planus, lichen nitidus, juvenilis rheumatoid arthritis szisztémás formája. Hasonló jelenség észlelhető a vírusszemölcsök és a molluscum contagiosum esetében is, ez utóbbiakat pseudo-Koebner jelenségnek is nevezik, miután itt csak arról van szó, hogy a beteg a körmével terjeszti a fertőzést.

Heinrich Koebner (1838-1904) a Breslaui Egyetemen a bőrgyógyászati tanszék megalapítója volt (Breslau neve ma: Wroclaw). Jelentős kutatómunkát végzett a pikkelysömör és különböző gombás fertőzések terén. A jelenséget, mely ma az ő nevét viseli, 1872-ben írta le. Első betegei esetében karmolás, lóharapás és tetoválás helyén észlelte a pikkelysömörös tünetet.

Nevéből ige (sőt melléknévi igenév) lett: a bőrgyógyászok gyakran használják egyes bőrjelenségek leírására a "köbnerezhető" kifejezést. A bőrgyógyász számára az ilyen finom jelek segíthetnek enyhe, kis kiterjedésű bőrbetegségek esetén abban, hogy hamarabb ki tudja mondani a diagnózist.